Egyszer egy úszóedzőtől hallottam, hogy ha biztosítéknak mindenáron szeretnénk valami műanyag, levegővel telt cuccot a gyerekünk köré a vízben, akkor válasszuk a karúszót, mert az úszógumi olyan természetellenes testhelyzetben tartja fenn a vízben az embert, ami az úszás során nem nagyon fordul elő, és így a karúszós beidegződések hátráltatják kevésbé  a későbbiekben az úszásoktatást. (El nem tudom képzelni, hogy akkor a szinkronúszók vajon úszógumisok vagy karúszósok voltak-e.)

Akaratomon kívül végeztem a témában emberkísérletet (nem a szinkronúszósban, az eszközösben). Bár a minta nem reprezentatív, és talán nem kellene egy család tapasztalataiból messzemenő következtetéseket levonni, de tény, hogy nálunk a karúszós lett az abszolút vízicsibe, az úszógumis gyerek meg kevésbé (viszont semmi nem támasztja alá, hogy ehhez bármi köze van az alkalmazott eszköznek.)

Persze a legjobb, ha már babaúszásra is jár a gyerek, és olyan hamar megtanul úszni, hogy mire észbe kapnál, már nem is kell neki segédeszköz. De konkrétan tudok olyanról, aki irtózik a babaúszós-kamerázós-csupabüszkeszülős felhajtástól, így a címben szereplő kérdésnek talán manapság is van létjogosultsága.